Tegnap templomban voltam Isten tiszteleten. Én katolikus vallású vagyok, de tegnap református temlomban voltam, mert a barátnőm konfirmált. Tudni kell rólam, hogy vallásos vagyok, de nem járok templomba, esténként szoktam imádkozni, akkor hálát mondok mindenért, és kérem az istent , h vigyázzon a szeretteimre. Mindig úgy fejezem be az imám, hogy: - Kérlek Istenem , add, hogy legyünk mindnyájan egészségesek, boldogok, és nagyon szeressük egymást. Tegnap a templomban olyan jó érzés töltött el...... azért igy együtt lenni a barátokkal, és hallgatni ahogy a tiszteletes a szeretetről beszél . Közben magamban, imádkoztam egy barát édesanyjáért, és egy ismerősért, hogy kegyes véget adjon nekik, két fiatalért akik kórházban vannak,  egy ismerős, kedves néniért, a mielőbbi felgyógyulásukért, és meglepő, de egy olyan férfiért is imádkoztam, akit nem kedvelek különösebben, agyvérzésen esett át, de ott akkor eszembe jutott, és az ő felgyógyulásáért is imádkoztam. Utána úgy éreztem, hogy feltöltődtem..... Nem tudom megmagyarázni, de olyan jó érzés fogott el, ami azóta is tart.

Tegnap amikor a tisztelendő arról beszélt, hogy a fontosak, a HIT, a REMÉNY, és a SZERETET, és ezek közül a legfontosabb a szeretet, ez nagyon megérintett engem. Igyekszem jó emberként élni. Ezt a hármat én is fontosnak tartom. Vallom, hogy HIT nélkül, nincs REMÉNY. Ha nem hinnék abban, hogy mindennek oka van, és a JÓISTEN  okkal adta nekem ezt a betegséget, akkor reményem sem lenne. Nem azért adta okkal, mert olyat tettem, hanem mert valami még vár rám a jövőben... Hogy jobb ember legyek, vagy hogy segítsek másokon? Nem tudom......... Olyan sokan halnak meg fiatalon. Én ma azt mondtam valakinek, hogy ha itt lesz a történet vége, én akkor is elmondhatom, hogy teljes életet éltem. És legjobban talán most élek, amikor drága az idő, amikor mindennek tudok örülni, és mindenért hálásnak lenni.

Fogok templomba járni, mert akarom ezt a jó érzést, ami tegnap töltött el. És szükségem van Istenre. Kell az erő az útra.......... HIT, REMÉNY, SZERETET.

 

"13 A legértékesebb adomány a szeretet. Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom. Legyen bár prófétáló tehetségem, ismerjem az összes titkokat és minden  tudományt, legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Osszam el bár egész vagyonomat a szegények közt, s vessem oda testemet, hogy elégessenek, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem gőgösködik, nem tapintatlan, nem keresi a magáét, haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója, nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal, mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Tudásunk  csak töredékes, töredékes a prófétálásunk is, 10de mikor eljön a beteljesedés, ami töredékes, véget ér. Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek, de amikor férfivá nőttem, elhagytam a gyermek szokásait. Most még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek, ahogy én magam is ismert vagyok. Most megmarad a hit, a remény, a szeretet - ez a három, de köztük legnagyobb a szeretet. Törekedjetek a szeretetre!"