itt tartok most

Írtam, hogy pár napig lázas voltam.Hát ez sajnos fokozódott, mivel megkezdődőtt a sejtnélküli időszak, amikor nincs immunrendszer. És bizony a gombák, baktériumok próbálkoznak, hol tudnának támadni. 21.30 fele arra ébredtam, h olyan szinten ráz a hideg, hogy szó szerint a fogaimat alig bírtam összeszorítani, nem reszkettem, remegtem, beszélni alig tudtam. A nővér simogatta a homlokom, h tartsak ki. 39 volt a lázam.

Ma reggel 5 órakor már 37.9 volt. Szinte az egész délelőttöt végigbóbiskolom. Elnyom az álom, lehet, h csak 10 percet alszok, aztán felnézek és alszok tovább. Nagyon furcsa, azt mondják, h ez a kemó, a gyógyszerek, a láz, és a sejtnélküliség miatt lehet. Bízom benne, h semmiféle fertőzés nem jön, vigyáznak rám. A sejtek megjelenéséig 3-4 hetet kell várni, utána lesz javulás. Híztam, igyekszem mindenből enni. Életembe nem ettem spenótot itt igen, vadast is, különleges főzelékeket adnak..., de ha csak nem túl fűszeres, akkor tudom megenni. A fűszeres ételt nem bírom.

Ha nem alszom, akkor olvasok, rádiót hallgatok.

Persze a nap fénypontja amikor a családdal beszélgetek. Szerencsére nagyon jól boldogulnak hármasban. Külön-külön és együtt is nagyon büszke vagyok rájuk. Hihetetlenek....<3

A fenmaradó időben sokat imádkozok, nem csak magamért, másokért is.

A nővérek, ápolók, nagyon nagy segítségek. Ha van egy kis idejük beszélgetnek, segítőkészek.Nem győzik mondani, h bármit szeretnék csak csengessek.  Tegnap éjjel is a nővér vagy 3 órán keresztül kinlódott velem, szaladgált: jeget hozott, mert láznál azzal teszem körbe magam. Combom között, kívül, a vádlimnál, fenekemnél oldalt.

Azért szeretném, ha mostmár elkerülne a láz, mert sok erőt  kivesz belőlem.

Mindegyőtök vigyázzon magára! Köszi a bíztatásokat, jókívánságokat.

Valami most kezdődik el

Tegnap végetért a kemoterápiás kezelésem. 3 napig naponta többször volt 38 fok fölötti lázam, hidegrázással. Akkor nagyon nyomott voltam, volt, h aludtam is. Azt mondták, hogy ezt a citosztatikum okozza, benne van a pakliban. Ma csak egyszer voltam lázas, , hidegrázás nélkül. A nővér szerint haladunk. Ma is kaptam trombocitát, 2 vért, és még fogok is kapni. A kemó, hatása majd csak késübb fog jelentkezni, eltűnik az immmunrendszerem, és az nagyon veszélyes 3-4 hét lesz, amig az új sejtjeim megjelennek. Közben majd kapok minden féle gyógyszereket, vigyáznak rám, de nagyon nehéz időszak következik. Nálam már az idő nem játszik szerepet, hozzászoktam, h itt minden, hosszú ideig tart. A cél érdekében, hogy újra otthon lehessek a családommal bármit megteszek. Most bízni kell, hogy minden rendben lesz. A hitem megvan hozzá, azt mondják az orvosok, h sok múlik a beteg hozzáálásán, azt mondták, h én jól gondolkodom, és ez fontos. Az orvosok gyógyítani akarnak, azt akarják, h meggyógyuljak, a jó Isten meg velem van.

Kérek mindenkit, hogy bosszankodás helyett, örüljön. Nevessen magán egy nagyot. Lásson, ne csak nézzen. Segítsen másokon ha teheti. Ne bántson másokat. Sokkal jobb kedvesnek lenni valakihez. Bocsásson meg másoknak akik megbántották. A múlt az múlt. Feleleges olyanokra haragudni akik már nem is részei az életünknek. Legyünk hálásak, mert minden nap ajándék.

Én itt a kórházba szinte 24 órában egyedül vagyok. A nővér jön-megy persze kedvesen beszélget velem amig felköti az infúziót. A takarítónő jön 1x egy nap, velük is beszélgetek.  Más nővérek is beugranak megkérdezni hogy vagyok, pár szót beszélünk, de ennyi. Magamnak kell gondoskodni arról, h a fenmaradó idő az tartalmas legyen. És én igyekszem is megtölteni tartalommal. Olvasok, szinte bármit, ha hoznak nekem Metró újságot az elejétől a végéig elolvasom. Naplót írok, bocs , de az nem publikus, abban túl sokat írok a családról. Van nálam Dvd lejátszó, bár eddig túl sokat nem néztem, csak a River Cottaget. Rádiót hallgatok. Gondolkodok. Ha látogatom jön akkor beszélgetek. Kicsit gépezek, levelekre válaszolok a facebookon. És ez minden nap így megy....... De a gyógyulásért mindent. Ünnep számomra amikor a családdal beszélek telefonon, vagy meglátogatnak.

Címkefelhő
Feedek
Megosztás
HTML

 

 

 

                                    <iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/_5C_44_Ly0U" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>