Történések

Tegnap reggel Bátai Dr volt az ügyeletes orvos, akit nagyon kedvelek. Kicsit beszélgettek a nővérrel az üvegfal előtt, majd kérdezte a nővér, h - Hallotad zilvi, mit mondott a Drúr? Válaszoltam, h bizony egy szót se értettem. Erre mondták, h mostantól félsterilbe vagyok.

Bejött a Dr megvizsgálni, kérdezte, h milyen a bőrőm, mondom neki, h - Gyönyörű. Erre Ő: - Még nem hallott a kötelező szerénységről? -Dr Úr, ahhoz képest amilyen volt...........

Délután jött a nővér, az ablakra ragasztotta a leletemet, szövegkiemelővel áthúzta, h FVS: 4320. Rajzolt rá egy napocskát nevetős arccal, és velem együtt örült.

A légkondi megkergült, 29.5 fok van a boxban. Szédület. Éjszaka bezeg 22 amit én kevésnek érzek, fázik a fejem, nyakig takarózok. Ma reggel is ilyen időben mosakodtam, gyorsan be is fejeztem, minden nap megszoktam mosni a fejem, most azt mondtam magamban, h ,- Nincs az a pénz!!!!

Most is fekszek az ágyban betakarózva, pizsamában, és kincstári pizsifelsőben.

Tegnap este teljesült a vágyam, a vacsorám piritott kenyér volt sonkás felvágottal, és nagy bögre hideg tejjel. :D Engem könnyű boldoggá tenni. :D

Egyébként a gyomornak nem megy olyan könnyen az átállás...... Az biztos, h még jó ideig nem fogok enni nehéz, fűszeres ételeket. Brrrrr. :(

Már nagyon mennék haza!!!!!!!


Családi főzőcske

A vasárnap nálunk általában szent, és sérthetetlen. Jóformán ez az a nap a hétvégén amikor együtt vagyunk. Szombatonként Laci dolgozik, most is csak egy óra után ért haza, mi addig a csajokkal rendezkedtünk itthon. Tehát a vasárnap: szeretünk kicsit lustálkodni, tovább ágyban maradni, beszélgetni . A főzést közösen szoktuk csinálni, pld a rizst a férjem készítí el mindig, mert az övé finomabb. Nálunk a pörkölt, babgulyás, halászlé, az férfimunka, belátom, hogy abban ő a jobb. Különben is, szerintem nagyon szexi amikor egy férfi sürgölődik a konyhában. :)))

Tegnap soknak találtam a húst, amit rántotthúsnak szántam, ezért arra gondoltam, hogy kipróbálok egy ötletemet, benéztem a hűtőbe, h mi van otthon, és abból összedobok valamit. A rizs adott volt, tehát valami olyanra gondoltam ami illik hozzá.

Én NEM vagyok gasztroblogger, azt sem mondom, hogy ez valami egyedi, és különleges amit készítettem, de nagyon-nagyon finomra sikeredett.

Ezt az ételt dobtam össze:

A vöröshagymát, foghagymát apróra vágtam, olajon megdinszteltem, ráraktam a csíkokra vágott fehérpecsenyét, fehérre sütöttem, szórtam rá töröttborsot, tettem rá mustárt (ízlés szerint :)))  ) felöntöttem Cserszegi fűszeres fehérborral, majd chili port szórtam rá. Kevés vizet öntöttem alá, és addig főztem amig a hús megpuhult, és a szaftja jól besürűsödött. Tálaláskor rizságyra tettem. :)

Az érdekesség, hogy se sót, se ételízesítőt nem adtam hozzá, de nagyon finom lett. Valahogy mindenből eltaláltam az arányt elsőre, a chilitől pedig kisssé csípős lett, a fűszeres bor pedig különleges ízt adott neki.

A családnak nagyon bejött, mindenki dícsérte.

Ha tehetném a kórházba vonulásomig minden este valami különlegeset készítenék. Meghívnám a családomat, néha 1-2 barátot. Beszélgetnénk, borozgatnánk, örülnénk egymásnak. Mert ezek a nagy dolgok.....

“Bármihez, amit megtehetsz vagy megálmodsz fogj hozzá! A merészségben zsenialitás, erő és varázslat rejlik.” (Goethe)

 

“Légy az, amivé felebarátaid akarod, hogy váljanak. Ne szavad, hanem lényed legyen prédikációd.” (Henri-Frédéric Amiel)

 

vacsoracsata

Szombaton a családdal közösen néztük a vacsoracsata egész heti adását. Persze ez ismétlés csak valamelyik csatornán. A lényeg: a résztvevők; Galambos Lajos, Steiner Kristóf, Détári Enikő, Forgács Gábor, és a magyar Brithney Spears akinek nem jut eszembe a neve. Galambos Lajos volt a negyedik a sorban vendéglátóként. Előtte a többiek Détár Enikő kivételével nem domborítottak valami nagyot, elég érdekes ételeket szolgáltak fel, némelyik ránézésre sem volt bizalomgerjesztő. Lajoson látszott is az idegenkedés, és hogy nem ilyen ételekhez van szokva. Mondtam is a férjemnek, hogy kíváncsi vagyok, ha Lajcsira kerül a sor, ő vajon mit fog készíteni?

Komolyan mondom azt a részt mindenkinek meg kellene nézni. Lajcsi a gyerekeivel vásárolt be, a kisebbik fia segített neki a főzésben. Az ételeknek fantázianeveket adott: Xy leves ahogy édesanyámtól (név) tanultam. A vendégházban terített meg, olyan egyszerűen, és gyönyörűen, hogy nézni gyönyörűség volt. A vendégeket érkezésükkor az udvaron fogadta családjával, pálinkával kínálta őket, majd játszott a zenekar egy jó stramli zenét, ők táncikáltak egy jót, majd a gyerekek, és a feleség elbúcsúztak a vendégektől. A terítést mindenki megcsodálta, sőt magát a vendégházat is. A kandallóba nem gyújtottak be, gyertyákat állítottak a tűztérbe, azok nyújtottak kellemes látványt, a berendezés valami pazar volt, otthonos, rengeteg emléktárgy volt elhelyezve. Tipikusan olyan helynek látszott, ahol az ember lerúgja a cipőjét, és kényelmesen elhelyezkedik a kanapén. Az ételeket egekig magasztalták, ránézésre is gusztusosak voltak, szívesen megkóstoltam volna őket én is. A hangulat nagyon jó volt, ezt a képernyőn keresztül is érezni lehetett. Valahogy senkinek sem akaródzott elindulni hazafelé, ezt mondták is többen. Távozáskor Lajcsi eltrombitálta az Il silenciót, a vendégeknek könnyes volt a szeme, és hogy őszinte legyek az enyém is.

Talán nem meglepő, hogy mindenkitől a maximális 10 pontot kapta.

Ezt a történetet azért meséltem el, mert a vacsoracsata ezen epizódjában képet kapott a néző a családi összetartozásról, a szeretetről,  a figyelemről, a hagyományok tiszteletéről. Másnap a férjem azt mondta nekem, hogy mindenkinek így kellene élnie, mint Galambos Lajoséknak. Nem a pénzre gondolt......!

Én az egyik legnagyobb megtiszteltetésnek érzem, ha valaki leültet az asztalához, és megosztja velem az ételét. Ha időt szán rám, ha figyel rám.

Galambos lajos: Il silenció

http://www.youtube.com/watch?v=sXS9FKMLV80

Eredmény

Felhívtak a megbeszélés eredményével, a lényeg, hogy a Barta főorvosnő azt mondta, hogy az eredményem ellenére még várjanak a transzfúzióval. Jövő héten keresik egymást, és megbeszélik a továbbiakat. A lényeg, hogy addig óvakodjak a fertőzésektől, a másik amit magamtól is tudok, hogy pihenjek. Most mindent olyan lightosan csinálok.

Ami érdekes, hogy állandóan éhséget érzek, közben meg sokszor van hányingerem. Kajákról ábrándozom...... Van egy meghívásom étterembe, amit majd szeretnék is elfogadni. Jaj, már összefutott a számban a nyál, a finom ételeik gondolatára. :)

http://www.szekszardportal.hu/retrosteaketterem/

 

“Az emberek nagyon fontosnak tartják a tulajdonukat. Csak a legjobb olajat töltik a kocsijukba, gyönyörű bútorokat vásárolnak, miközben a legolcsóbb, legrosszabb minőségű ételt eszik. Mert a mai ember néha többre becsüli a tárgyait, mint a tulajdon testét vagy az életét.

Puszta mechanikai szempontból az emberi test, mint tudjuk, bámulatos, nincs hozzá fogható a készáruk világában. Már az ésszerűség kedvéért is jobban kellene törődnünk vele, mint a többi anyagi dologgal.”

(Paul Pitchford – Gyógyító táplálkozás)

 

Címkefelhő
Feedek
Megosztás
HTML

 

 

 

                                    <iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/_5C_44_Ly0U" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>