Szombaton délelőtt a lányomat vittem a barátnőjéhez Borjádra, így összekötöttem a kellemeset a hasznossal, és meglátogattam a "nagymamámat". Reggel sütöttem gyorsan sütit, még meleg volt amikor vittem. Amikor odaértem, és mentem felefele a dombon, alig tudtam visszafolytani a sírást, oda mindig jó megérkezni., és annyi minden kavargott bennem. Nagyon jót beszélgettünk. Jó két órát töltöttem el ott. Éppen hogy hazaértem, jött az unokatestvérem, Judit, aki ajándékot hozott nekem, ő és egy másik rokonom vásároltak nekem 5 doboz immunerősítőt. Nagyon meghatott engem ez az ajándék, és igen nagy segítség nekem, mert ez drága dolog, és legalább erre nem kell költenem. Tervezzük egy unokatestvér, igazából családi találkozó megtartását, szóba került, hogy lehet a két ünnep közöttre lenne megszervezve, ha mindenki ráérne. Nagyon-nagyon jó lenne! A délutánt hármasban töltöttük, Stefi mondta is, hogy milyen jó, hogy most egyedüli gyerek.. :D

Vasárnap sikerült "kinyírnom " magam. Elromlott az automata mosógépünk, ezért hagyományos mosógéppel kell mosnom. Egyszer írtam kb 6 hete, hogy kaptam egy felajánlást, hogy kapok egy mosógépet, ebből még nem lett semmi, de a remény hal meg utoljára. Elég nagy adag jött össze mosnivalóból a hétvégére. Mire végeztem, nem tudtam kiegyenesedni, fájt mindenem, a derekam, a hátam, a karom. Tehát a délutánt végigfeküdtem, és pihentem. Este a csajokkal játszottunk, a neten találtam egy olyan játékot, hogy papírra kell kérdéseket leírni, abból húz mindenki egyet sorban, és a résztvevőknek válaszolni kell rá. Pld: - Mi az 5 legjobb tulajdonságod? -Kinek a bőrébe bújnál bele egy napra ha tehetnéd? -Mit vinnél magaddal egy lakatlan szigetre? Nagyon jó beszélgetés kerekedett ebből, érdekes volt nagyon, és elgondolkodtató. (Urban- Eve blogján találtam ezt a játékot) http://www.urban-eve.hu/

Pénteken volt Szekszárdon Ismerős Arc koncert, tegnap Budapesten Tunyogi Péter emlékkoncert, sajnos mindegyikről lemaradtam. Nagyon jó lett volna pénteken énekelni, hogy:

Mennyit ér?: " Mikor nem látsz már színeket, fáradtan induló reggelen.Hidd el, hogy én is érzem, nekem te nem vagy idegen. Mikor nem látod már a célt, tán hited sem töretlen, húzódj csak félre, úgy gondold végig, mitől jó élni, s mitől nem...."

Barátom: " hónapok óta híredet se hallom, hiába ordítok, nem hallod már a hangom. Tán a hétköznapok fogságába estél, bár segíthetnék rajtad drága testvér"

Egyetlen: " miféle világ ez körülöttem, s hová lettek az álmaim? Nem maradt semmi te vagy talán az egyetlen........Egyre sötétebb van, persze lehet, h ez is csak véletlen... Kétféle ember létezik, az egyiket néven nevezik, a másik az aki tovább megy, úgy is, ha elveszik."

Nélküled: " Annyi mindent kéne még elmondanom, s ha nem teszem talán már nem is lesz rá alkalom, hogy elmeséljem, milyen jó, hogy itt vagyunk, mint a régi jó barátok egyet mondunk, és egyet gondolunk... Bár a lényeget még nem értheted, amig nem éltél nehéz éveket, hogy történjen bármi, amig élünk, s meghalunk, mi egy vérből valók vagyunk!"